MIÓMA felszívódás 1. – Néhány szó a miómáról

A mióma, egy gyakori nőgyógyászati probléma, amely a méh simaizomszövetéből vagy a kötőszöveti sejtszaporulatból keletkezik, és változatos méretben és helyzetben jelenhet meg. A mióma felszívódása jelentős kutatási területet képez a nőgyógyászatban, különösen a mióma változásainak megértése szempontjából. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy miként értelmezhetjük a mióma kialakulását és kezelési lehetőségeit a biológiai nézőpontok tükrében, különös tekintettel a mióma felszívódásának mechanizmusaira. 

Először is nézzük meg, hogy mi pontosan a mióma?

A méh simaizomszövetében, vagy az izomszövetből keletkező kötőszöveti sejtszaporulat, ami különböző méreteket ölthet és különböző módon helyezkedhet el a méhben, illetve akár a méhen kívül is. Ezek a sejtszaporulatok miómák, melyeknek felszívódása jelentős kutatási terület a nőgyógyászatban.

A szó a görög „müón” szóból ered, ami izomköteget jelent. Az izmok által erőt tudunk kifejteni. Ebből kiindulva feltehető az a kérdés, hogy ha a testem valamely területén plusz izomköteg jön létre – ebben az esetben mióma formájában –, akkor az életem mely területén lenne szükségem több erőre vagy nagyobb védelemre? Ez a kérdés összefüggésben állhat a mióma felszívódása esetleges szükségességével.

Amikor a mióma felszívódása érdekében próbáljuk más, biológiai nézőpontból megérteni, akkor az egyik első kérdés mindig az, hogy mi az adott szervnek vagy szövetnek a funkciója. Az anyaméh egyértelműen kapcsolódik a gyermekekhez, utódokhoz, a gyermek formálódásához, megtartásához és egyúttal világra hozatalához is. Ez a szempont kiemelten fontos a mióma felszívódásának folyamatának megértésében.

Lehetséges magyarázatok és módszerek

A mióma felszívódása kapcsán jelenleg az az általános nézet, hogy nem tud magától elmúlni. Ehhez képest számos olyan esetről tudunk, amikor a mióma mérete csökkent, vagy akár teljesen felszívódott.

Hogyan lehetséges ez?

Agyunk minden pillanatban folyamatosan monitorozza a belső és a külső környezetet.

Abban a pillanatban, hogy váratlanul ér bennünket egy másik ember reakciója, a mióma esetében például az, hogy:

– „várandós lettem, de nem volt alkalmas az időpont, vagy éppen szakítani, válni készültem, és elvetettem a babát, de mégis lelkiismeretfurdalásom, hiányérzetem van”, vagy

– „elmondom a páromnak, hogy a legjobb barátnőm babát vár, és hogy nekünk is talán itt lenne az ideje, hogy családot alapítsunk, mire a párom ridegen elutasítja ezt a felvetést, ami rosszul esik nekem, mert legszívesebben már a karomban ringatnám a babánkat, és ahányszor kisgyermeket látok, elszorul a szívem, sírhatnékom lesz, és csak azt látom magam előtt, amit szeretnék, hogy tologatom a babakocsit az udvaron, a parkban stb.”

akkor az agyunk megoldást fog hozni számunkra, ha mi nem tudjuk megfelelően és megnyugtató módon kezelni a helyzetet.

Amikor egy váratlan helyzet vagy reakció frusztrál és sokat agyalunk rajta, ez zavart okoz az agyunkban, mert nem figyelünk a környezetünkre, és nem vagyunk jelen, ami számára életveszélyes lehet. Ebben az állapotban az agyunk folyamatos stressz alatt áll, ami hozzájárulhat a mióma felszívódása késleltetéséhez és problémáinak elhúzódásához.

Miután az agy észleli, hogy stresszesek vagyunk és nem vagyunk jelen az életünkben, megpróbál segíteni, és megoldást hoz a helyzetre, amit nem tudtunk feldolgozni vagy megoldani. Ha például babát szeretnénk, akkor az agy létrehozhat egy kis magzatszerű képződményt a méhben rendelkezésre álló kötőszövetből, amellyel „megadja nekünk azt a babát, akire vágyunk”.

Ezután az ehhez hasonló, esetleg ismétlődő konfliktusokat követően diagnosztizálhatnak miómát az orvosok. Ugyanakkor abban a pillanatban, amikor megértem, hogy a szervezetem mit kompenzál ezzel az elváltozással, és megpróbálom magamban helyre tenni – akár érzelmileg is –, és megoldást találok a helyzetre, az agyam ezúttal is észleli, hogy „lejöttem a konfliktusról”, megszűnt az ezzel kapcsolatos stressz. Így már nincs értelme fenntartani a plusz szövetet, amit az agy létrehozott. Éppen ezért, ahogy felépítette, úgy le is fogja bontani, ami hozzájárul a mióma felszívódása folyamatához, akár görcsök és vérzés kíséretében, hiszen valahogy le kell választani a méh faláról. 

Egyéni megközelítés és fontos kérdések

Ezúttal is szeretném hangsúlyozni, hogy bár vannak iránymutató kérdések, szempontok, amiket mióma felszívódása esetén feltehetünk magunknak, de minden esetben az egyént kell figyelembe venni, hogy az ő életében mi történt azelőtt, hogy a miómát diagnosztizálták volna?

További feltehető kérdések:

• volt-e vetélés, abortusz, halvaszületés korábban?
• volt-e elvárás, hogy mindenképpen gyereket kell szülni, pedig te még nem álltál rá készen?
• történt-e a felmenőknél valamilyen dráma a szülések tekintetében?

A fentieken túl lehet-e annak különleges üzenete, hogy hol helyezkedik el a mióma?

• kialakulhat a méh falában,
• a méhen belül vagy
• a méhen kívül.

Igen, lehet, amire bővebben a következő írásban térek ki.

Köszönet a cikk megírásáért Hegedűs Beatrixnak.

Hegedűs Beatrix, Tudatos Test konzulens, személyre szabott tanácsadással segíti a nőket. Kapcsolatfelvételhez írjon a címre és kövesse a Tudatos Test és Lélek Facebook oldalát friss információkért és inspirációért.